2Mert ímé, a gonoszok megvonják az íjat, ráillesztették nyilokat az idegre, hogy a sötétségben az igazszívűekre lövöldözzenek. (Zsolt 37,14) 3Mikor a fundamentomok is elrontattak, mit cselekedett az igaz? 9A gonoszok elől, a kik pusztítanak engem; ellenségeim elől, a kik lelkendezve vesznek körül engem. 10Megkövéredett szívöket elzárták, szájokkal kevélyen szólanak. 11Körülvettek most minket mentünkben; szemeiket ránk szegzik, hogy földre terítsenek. (Zsolt 35,12) 2A gonosznak hamissága felől így gondolkozom szívemben: nincs ő előtte isten-félelem; 3Mert hízeleg néki önmagának, ha bűnét elkövetheti, ha gyűlölködhetik. (Zsolt 5,2) 4Szájának beszéde hiábavalóság és hamisság; megszünt bölcs lenni és jót cselekedni. 12Fondorkodik a gonosz az igaz ellen, és fogait csikorgatja rá: (Zsolt 42,2.3;27,4.5) 14Fegyvert vonnak a gonoszok; felvonják ívöket, hogy a szegényt és nyomorultat elejtsék, és leöljék az igazán élőket; (Zsolt 69,17)